Fűtés hőszivattyús rendszerrel

Miért érdemes hőszivattyús rendszerrel fűteni?

Először is, a hőszivattyúk működéséhez nem szükséges füstgázelvezető rendszer, gázbekötés, illetve tüzelőanyag raktározására alkalmas helyiség sem.

Másodszor: míg a közművek bekötése hosszadalmas és költséges, a hőszivattyú telepítése egyszerű, gyorsan megoldható, és működtetése minimális áramfogyasztást igényel, emiatt hosszútávon gazdaságos, és az egyik legtisztább fűtési megoldás. Energiafelhasználásának nagyobb részét megújuló energiából (szél- vagy napenergiából) nyeri. 

Ráadás, hogy hőszivattyúval biztonságos, CO-mentes rendszerrel fűthet.

Hogyan működik a hőszivattyú?

A hőszivattyúk működéséhez leglényegesebb a hűtőközeg, aminek forráspontja alacsony hőmérsékleten van. 

A hőszivattyúk alacsony hőmérsékletű környezetből képesek elvonni a hőt, és magasabb hőmérsékletű helyre szállítani. Ennek a folyamatnak a célja a hőenergiával való gazdálkodás, amit pl. meleg víz készítéséhez lehet felhasználni, a környezeti hőt hasznosítva.

A hőszivattyú a meleg oldalon leadott hőt fogja felhasználni. (A hűtőgépek működéséhez hasonló fizikai elv alapján működnek.) A leggyakoribbak a gőzkompressziós elven működők, de vannak abszorpciós elven működő hőszivattyúk is. 

Képesek fordított üzemmódban is funkcionálni: ekkor a helyiség hűtésére szolgálnak.

A hőszivattyúba épített kompresszor mozgatja folyamatosan a levegőt, illetve melegíti fel összenyomással a hűtőközeget.

A hőszivattyúk fajtái

Többféle hőszivattyú létezik annak alapján, hogy honnan vonják el a működésükhöz szükséges hőt:

• geotermikus hőszivattyúk,
• víz és levegő hőszivattyúk, ezen belül levegő-levegő és levegő-víz hőszivattyúk.

Levegő-levegő hőszivattyúk

A levegő-levegő hőszivattyú a levegőből vonja el a hőt, majd más helyre juttatja el, és ott leadja – pl. a kinti levegőt juttatja el a lakásba. 

Levegő-víz hőszivattyúk

A levegő-víz hőszivattyú hűtőközeg segítségével a levegőből kivonja az energiát, és ezzel egy időben a helyiség fűtéshez használt vizet felmelegíti.

A hűtőközeg ez idő alatt csak halmazállapotot vált: elpárolog vagy cseppfolyóssá válik. A folyamat a víz forralásának folyamatához hasonlítható, csak itt a hűtőközeg nem 100 Celsius-fokon forr el, hanem képes alacsonyabb hőmérsékleten erre a halmazállapot-változásra (akár 0 °C-on is).